Az egyszerűsített végelszámolás új szabályozása
Az egyszerűsített végelszámolás új szabályozása
2018. július 1. napjától az egyszerűsített végelszámolás szabályai jelentősen megváltoztak.
Az egyszerűsített végelszámolást csak a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek vehetik igénybe, feltéve hogy a végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást be is tudják fejezni.
Jelen bejegyzésben röviden áttekintjük az egyszerűsített végelszámolás folyamatát, mely a következő lépésekből áll:
1. lépés:
A cégnek az egyszerűsített végelszámolás megindítását – az adójogi szabályoknak megfelelően, a vonatkozó nyomtatványon – az állami adó- és vámhatósághoz kell bejelentenie.
2. lépés:
Az 1. pontban történő bejelentésről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, aki ezen értesítése alapján automatikusan közleményt tesz közzé a Cégközlönyben az egyszerűsített végelszámolás megindításáról.
(Az egyszerűsített végelszámolás megindítását tehát az új szabályok szerint már nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem cégközlemény közzétételét kezdeményezni a Cégközlönyben)
3. lépés:
Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cégnek – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – ugyancsak a kapcsolódó nyomtatványon kell bejelentenie.
4. lépés:
A befejezésről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.
Itt kiemelendő, hogy a cég cégbíróság általi törlésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adóhatóság – az eljárás befejezésének bejelentésétől számított 30 napon belül – elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. Amennyiben az adóhatóság a cégbíróságot a törlés valamely akadályáról értesíti (folyamatban lévő adóeljárás, tartozás), úgy a törlési hozzájárulásra csak annak elhárulta (eljárás végeleges befejezése, tartozás rendezése) után kerülhet sor.
5. lépés:
A cég a befejezés bejelentésével egyidejűleg köteles elektronikus úton megküldeni a cégbíróság részére, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és határozatot (fontos, hogy ezen dokumentumoknak a vonatkozó jogszabályban közzétett iratminták kitöltésével és alkalmazásával kell elkészülniük!).
6. lépés:
A 4. lépésben tett értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.
*
Figyelem! Jelen írás tájékoztató jellegű, tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak és azt nem is pótolhatja. A bejegyzés nem kimerítő jellegű, melyre tekintettel mindenképpen javasolt a teljeskörű jogi tanácsadás.
Forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
Honlap: www.heflegal.com
E-mail: info@heflegal.com
Telefon: +36 30 619 9672
Házastársak, bejegyzett élettársak, valamint élettársak közötti ingatlan ajándékozás után kell-e illetéket fizetni?
Házastársak, bejegyzett élettársak, valamint élettársak közötti ingatlan ajándékozás után kell-e illetéket fizetni?
Belföldi ingatlan ajándékozásával történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben [a továbbiakban: Itv.] meghatározottak szerint – főszabály szerint – ajándékozási illetéket kell fizetni.
Az ajándékozás azonban nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Házastársak esetében az alábbi szabályozás érvényesül:
Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó házastársa által – a házasság fennállása alatt – megszerzett ajándék. Amennyiben tehát az ingatlan ajándékozás házastársak között történik, annyiban nem keletkezik ajándékozási illeték fizetési kötelezettség.
Hogyan alakul azonban az illetékfizetési kötelezettség a bejegyzett élettársak, valamint az élettársak közötti ingyen ingatlan vagyonszerzés esetén?
Megítélésem szerint hazánkban sok a félreértés és a tévhit az élettársi kapcsolatok körül.
Bejegyzett élettársi kapcsolatot kizárólag két nagykorú, azonos nemű személy köthet szabad akaratából úgy, hogy az anyakönyvvezető előtt személyesen megjelenve egybehangzóan kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni. Míg az élettársi kapcsolat független attól, hogy azonos vagy különneműek a felek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a hatályos magyar jogi szabályozás szerint a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás – hasonló a házassághoz – szintén mentes az ajándékozási illeték alól, azaz az ajándékozó bejegyzett élettársa által – a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt – megszerzett ajándék után nem kell illetéket fizetni. A bejegyzett élettársakat tehát mindazon illetékkedvezmények, illetékmentességek megilletik, amelyeket az Itv. a házasságban élőknek biztosít.
A fenti szabályozásra tekintettel azonban az élettársakra vonatkozóan az illetékmentesség nem áll fent. Azaz amennyiben az ingatlan ajándékozása élettársak között történik, úgy az ajándék után a megajándékozottnak illetékfizetési kötelezettsége keletkezik és az illeték alapja – főszabály szerint – a megszerzett vagyon tiszta értéke. Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értéke után 18 %, lakástulajdon, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén pedig 9%.
*
Figyelem! Jelen írás tájékoztató jellegű, tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak és azt nem is pótolhatja. A bejegyzés nem kimerítő jellegű, melyre tekintettel mindenképpen javasolt a teljes körű jogi tanácsadás.
